Programok és Látnivalók
Zemplén híres természeti szépségeiről, történelmi múltjáról és épített örökségeiről. Az ide látogatóknak számtalan lehetőséget biztosít a Hegyköz a szabadidő tartalamas eltöltsére. A túrázásra és a természet közelségére, csendjére vágyóknak a Zempléni –hegység tanösvényei, kerékpárútvonalai biztosítanak nyugodt kikapcsolódást.
Aktuális programok
szent iván éji vigasság2018. JÚNIUS 23.
FÜZÉR, FÜZÉR VÁRA
Részletes programot hamarosan itt és a www.fuzervar.hu oldalon találnak.
Szervező:
Füzéri Várgondnokság
3996 Füzér, Petőfi út 3/a
Mobil: +36308206388
Tel: +3647540013
Rendezvény időpontja: 2018. június 23.
Helyszín: Füzér, Füzér Vára
XVI. füzéri vár napok2018. augusztus 11 - 20.
FÜZÉR, FÜZÉR VÁRA
Történelmi kavalkád, utcabál várja a látogatókat a Füzéri Várnapokon. Haditorna bemutatókat, reneszánsz táncokat, íjászbemutatókat, középkori csatajeleneteket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Részletes programot hamarosan itt és a www.fuzervar.hu oldalon találnak.
Szervező:
Füzéri Várgondnokság
3996 Füzér, Petőfi út 3/a
Mobil: +36308206388
Tel: +3647540013
Rendezvény időpontja: 2018. augusztus 11 - 20.
Helyszín: Füzér, Füzér Vára
Read moreIX. Zempléni Szabad Pálinka nap
2018. szeptember 29.
FÜZÉR, vásártér
Pálinkaműhelyek bemutatkozása, helyi termékek kóstolója és versenye, pálinkakóstolási lehetőség, kézműves vásár, kulturális és gasztronómiai programok várják a látogatókat egész nap a Zempléni Szabad Házi Pálinka Napon, a Füzéri Vásártéren! Zenés reggeli ébresztő, színpadi műsorok, népzene, étel-ital, mi szem-szájnak ingere, helyi termékek versenye, koncertek, és pálinka!
Részletes programot hamarosan itt és a www.fuzervar.hu oldalon találnak.
Szervező:
Füzéri Várgondnokság
3996 Füzér, Petőfi út 3/a
Mobil: +36308206388
Tel: +3647540013
Rendezvény időpontja: 2018. szeptember 29.
Helyszín: Füzér, Vásártér
Read more
Nemzetközi Vad- és Halételfőző verseny
A 16. alkalommal, 2018. június 23-án, szombaton kerül megrendezésre a Nemzetközi Vad- és Halételfőző Verseny és B-A-Z megyei Vadásznap, Sátoraljaújhely térségének legnagyobb legnagyobb gasztro-kulturális eseménye. A főzőverseny minden nevezési kategóriájában várják a jelentkezőket! Már ötödik éve a halétel kategóriában is lehet nevezni. A különlegesen finom ételek mellett a kísérő programok is érdekesek, színvonalasak. A különlegesen finom ételek mellett a kísérő programok is érdekesek, színvonalasak.
2018. június 23.
Sátorljaújhely-széphalom
Ízelítő a programból:
A TÉRSÉG LEGNAGYOBB GASZTRO-KULTURÁLIS ESEMÉNYE
Többek között fellépnek:
Forrás: Szervezők, Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ
Rendezvény időpontja: 2018. június 23.
Helyszín: Sátoraljaújhely-Széphalommúzeumok éjszakája Sárospatak
2017. JÚNIUS 24.
SÁrospatak
Sárospatak kulturális intézményei is csatlakoztak az országos Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz, így 2017. június 24-én meghosszabbított nyitva tartással és változatos programokkal várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában és Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény kiállítóhelyén.
Bővebben:
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-muzeumok-ejszakaja-sarospatak.html
Rendezvény időpontja: 2017. június 24.
Helyszín: Sátorospatak Szent Erzsébet út. 19.jpg)
Gönci barack fesztivál 20172017. júlis 1-2.
boldogkőváralja
Várostrom Sáropatak 2017 Ostromhétvége2017. július 15-16.
Sárospatak, Rákóczi vár
Sárospatak kiemelkedő programja az Ostromhétvége. A történelmi fesztiválon a 16-17. század hadviselési szokásaival, katonaéletével, valamint a kor zenéjével és gasztronómiájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Szent Iván Éji Vigasság XV. Füzéri Vár Napok Térségi Vadásznap
Múzeumok Éjszakája Gönci Barack Fesztivál 2017 Várostrom Sárospatak
Látnivalók
Füzér
-
füzéri vár
A csodálatra méltó természeti környezetben fekvő Füzér históriája is különleges, hiszen egyike az ország kevés olyan magánföldesúri várának, melyrõl nagy valószínűséggel állítható, hogy már a tatárdúlás elõtt állt. A Várat minden bizonnyal az Aba nemzetség tagjai emelték, története során nagy részben királilyi vagy földesúri birtok volt.
Read more
Fénykora a Perényi család birtoklásának idejére tehető. Perényi Péter koronaőr a mohácsi csatát követően ide menekítette a Magyar Szent Koronát és közel egy évig itt őriztette.
1676-ban a Várat "elrontották" és ezt követően minden szerepe megszűnt.
A Vár helyreállítása a múltszázad végén kezdődött és még napjainkban is tart. A Palotaszárny, Kápolna és Alsó-vár teljes felújításával 2016 tavaszára készültek el. Egyedülálló kiállítás tekintehő meg itt.
Nyitva tartás: 2017. 01.03- tól (péntek, szombat, vasárnap) 10:00-16:00 -
füzéri tájház
A mestergerendába vésett évszám alapján a házat 1879-ben építette Horváth András. Az épület kőalapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. A bútorokat a szobában az úgynevezett sarkos elrendezési mód szerint helyezték el. A pitvar ill. a konyha funkciója sokat változott az idők során. Eredetileg a szoba előteréül szolgált a pitvar, de a kemence kikerülésével és a mellé épített masinával már főzés színhelye lett. Az épület két további helysége a kamra illetve az istálló.
Read more -
Nagy-milic naturpark látogató központ és várgondnokság
A Látogató Központ állandó és időszakos kiállítások helyszínéül szolgál, feladata a turisztikai programok összefogása, egységes bemutatása, megőrizve a vidéki hagyományokat.
A „Megőrzött értékek világa” című kiállítás három témára osztott: Felső- magyarországi Várak Egyesületének bemutatása; a Füzéri Vár és a Szalánci Vár történetének ; valamint Füzér épített, természeti és kulturális értékeinek megismerése.
Nyitva tartás: 2017. 01.03- tól (péntek, szombat, vasárnap) 10:00-16:00
Read more -
volt desewffy kúria
Az egykori kúria több évszázada a település római katolikus plébániájának ad otthont. 1737-ben kezdték el vezetni a füzéri plébánia anyakönyvét. Az első lelkész, akit az anyakönyv alapján ismerhetünk meg Furdini János pálos atya volt, 1737-től egy évig vezette a plébániát. 1802-ig 12 lelkész követte őt (köztük még 4 pálos atya). 1802-től 1818-ig Bányász György volt az egyházmegyei pap Füzéren. Ebben az időszakban a Károlyi család nagyon sokat segített a településnek. 1802-ben a Dessewffy kúriát ajándékozták a lelkésznek.. A kúria felújítása során a kertben került elhelyezésre a Szent család szobor, mely et 2012. augusztus 20-án szenteltek fel.
Read more -
szent istván római katolikus templom
A falu központjában álló Római Katolikus Templom a XIII. században román stílusban épült melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Tornya és a szentélyének mai formája 1808-ban készült el.
Barokkosításának 200-ik évfordulóján 2008. november 09-én ünnepélyes keretek között avatták fel az eseménynek emléket állító márványtáblát. A templom 1998-as felújítása során románkori festmények és egy románkori ajtó is napvilágra került. Jelentős értéket képviselnek Petrosovszky Manó falfestményei melyek szorosan kötődnek Füzér történelméhez. Az első festmény 1526-27-ben a Füzéri Várban őrzött Magyar Királyi Szent Koronának őrzését ábrázolja, a második pedig az 1676-ban elfogott és Egerfarmoson kivégzett Csepellényi György vértanúságának állít örök emléket. A füzéri templom tornyában a hagyományok szerint olyan harang szólott egykoron melynek hangja két falun túlra is hallatszott...
Read more -
református templom
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti. A templomot, a várral a háttérben híres festőnk Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom akkori állapotát, ma már házak fogják közre és a ligetes idill is eltűnt. Az itató helyét kút váltotta fel, és a kis ösvény úttá nőtte ki magát.
Read more
-
Füzéri Vár -
Füzéri Tájház -
Látogató Központ -
Volt Desewffy Kúria
-
Szent István Római Katolikus Templom -
Református Templom
Pálháza
-
pálházi erdei kisvasút
A kisvasút a Hegyközi Erdészeti Igazgatóság üzemeltetésében Pálháza községből Rostalló végállomásig közlekedik a rendkívül látogatott Kemence patak völgyében, a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részein. Napi három vonatpárt üzemeltetnek áprilistól októberig, ezen túl igény szerint különvonat is rendelhető, befogadó kapacitásuk 200 fő.
Read more -
Perlit és egyéb ásványok múzeuma
Pálházán található Európa egyetlen olyan ásványmúzeuma, ahol a perlit ilyen sokféle feltalálási formájában tekinthető meg. A kiállításban szerepel bányászásának, feldolgozásának bemutatása ill. a készülő félkész- és késztermékek széles skálája.
A Magyarország egyetlen perlitbányája Pálházán található. A pálházai perlitbánya 1959 óta működik. Közvetlenül a bánya melletti előkészítő üzemben történik a perlit őrlése, szárítása és osztályozása a vevők igénye szerint.
Read more
-
Erdei Kisvasút
-
Perlit és Egyéb Ásványok Múzeuma
FÜZÉRradvány
füzérradványi Károlyi-kastély
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. A 19. század végén ugyanis a kastély ura, Károlyi László és hitvese úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat.
A kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje.
Read more
Károlyi-kastély
Hollóháza
porcelán múzeum
A múzeum 1981-ben épült, Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervei alapján.Célja a nagyközönség számára bemutatni iparművészeti értékeinket, melyek az elmúlt 233 év alatt készültek.
Állandó kiállításaink:
-1777-Üveghuta
-1831-Kőedény
-1949-Porcelán
-Szász Endre festőművész állandó kiállítása
Read more
A minteggy 1096,9 km hosszú Országos Kéktúra keleti kiiduló pontja Hollóháza szívében található. Ennek állít emléket a térségre jellemző vulkanikus kőzetből készített, 1996-ban felavatott emlékmű. 
Országos kéktúra kiinduló pontja
Járja végig Ön is az Országos Kéktúrát és induljon el innen.
A sátor alakú, Szent László tiszteletére szentelt modern templomot 1967-ben építették - a porcelángyár rekonstrukciója miatt lebontott régi helyett - a falu fölötti domboldalra. 
Hollóázi Római Katolikus Templom
A templomhoz porcelánkálvária vezet. Az épületet Csaba László Ybl-díjas építész tervezte. A belsőben látható keresztút stációi Kovács Margit keramikus alkotásai. Figyelmet érdemel még Somogyi József Krisztus-corpusa és Szász Endre porcelán táblaképe is.
A modern templomhoz vezető lépcső mentén helyezték el az egri főszékesegyházban látható, Takács István által festett stációképek különleges technikával porcelánra vitt másolatait.
Porcelán Múzeum Országos Kéktúra
Római Katolikus Templom
Mikóháza
-
Pálinkaház
PÁLINKAHÁZ... ahol megszomjazik a látogató egy kis kupicára!
Mindenki ismeri a kisüsti, törköly- vagy ágyaspálinka kifejezést, de vajon azt is tudjuk, pontosan mit jelentenek?
Vagy mernénk-e magabiztosan állítani, hogy a francia konyak és az angol brandy is testvére a mi pálinkánknak hiszen a módszer ugyanaz, csak épp ott borpárlat az alapanyag. A régi lakóházban berendezett Pálinkaházban bőséggel és élvezettel gyarapíthatjuk e téren tudásunkat, hiszen hogy lehetne jobban megtanulni a pálinkafőzés titkait, mint ha mi magunk is kipróbáljuk még ha csak virtuálisan is… De nemcsak a pálinkáról, hanem kóstolási, vásárlási lehetőségekről, a környék értékeiről is bőséggel szerezhetünk információkat.
Nyitva tartás:
Minden szombaton és vasárnap 14.00-18.00 óráig. -
Népi jellgű pincesor
A 95 pince egy része már a XIX. század végétől áll. A II. világháború helyi eseményeinek idején a lakosság jelentős része ezekben húzódott meg.
A pincék két helyen találhatók: a remetei pincesor a Remetére vezető út emelkedő szakaszán, a pincék nagyobbik fele a Hegyalja úton található, ez a kiinduló pontja a Fekete-hegyi kilátóhoz vezető útnak.
A pincékben a helyi Palack-hegyen termett szőlőkből bor készül. Bár a pincesor nem része a tokaji borvidéknek, ennek ellenére a borok tokaji jellegűek.
A pincesor 2011-ben teljes felújításra került melynek köszönhetően a bor-és pálinkaturizmus fellendítése megvalósíthatóvá válik a településen.
Read more -
fekete-hegyi kilátó
A falutól 3 km-re magasodik a Fekete-hegy, amelynek a tengerszint felett 581 méter magasan lévő csúcsán az államalapítás millenniumának évében avatták fel a rendkívüli körpanorámát nyújtó kilátótornyát. A 13 m magas fakilátóból pompás, lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
Északnyugat felé mint egy terepasztalon sorakoznak a falvak, fölöttük koronaként ül a füzéri vár, mögötte a Nagy-Milic csoportja. Nyugat felé Abaújba látunk át, a Cserehát északi dombhátain túl a messzeségben a Szlovák-karszt magaslatai kéklenek. Északkeletre a Ronyva völgyének Szlovákiába eső falvai látszanak. -
Millenniumi emlékpark
A templom közvetlen szomszédságában épült az államalapításunk ezeréves évfordulója alkalmával, 2000 augusztusában. A park központi eleme Vincze Ildikó keramikus harang alakú alkotása, mely az I. világháborúban elrabolt mikóházi nagyharangnak állít emléket.
Szintén a parkban kapott helyet Komáromy István honvéd őrnagy mellszobra. Komáromi István 1837-től 1849 augusztusáig honvédként szolgál és ugyan ebben az évben Aradon halálra ítéli, de végül kegyelmet kap. Kiszabadulása után haláláig pelejtei birtokán (Ungvár mellett) gazdálkodik. -
görög katolikus templom
A barokk stílusú templomot 1769-ben építették. A múltat jelentő templom főbejáratából feltűnik az értékes és híres ikonosztáz, amely az 1800-as évek elejétől a templom legszebb dísze. 48 képet tartalmaz valamint középen a tetőn Krisztus keresztje, két oldalt Szűz Mária és Szent János alakjaival.
Az épület több alkalommal leégett, de minden esetben újjáépítették.
Ingyenesen megtekinthető, melyhez előzetes bejelentkezés szükséges a +36 47/308-284-es telefonszámon
-
Pálinkaház
-
Népi jellegű pincesor -
Fekete-hegyi kiátó -
Millenniumi emlékpark
-
Görög katolikus templom
Sátoraljaújhely-széphalom
Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.
Magyar Nyelv Múzeuma
A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
Kazinczy Ferenc halála után háza, kertje pusztulásnak indult, megmentésére a Kazinczy- Alapítvány keretében gyűjtést szerveztek. Az író születésének centenáriuma alkalmából országszerte tartott megemlékezések ösztönözték erre az akadémiát. A lakóház megmentésére tett kezdeményezések nem jártak eredménnyel, így született a gondolat, hogy annak helyén díszes mauzóleumot emeljenek. Ybl Miklós 1862-ben készült tervét felhasználva, de azon jelentős módosításokat végezve Szkalnitzky Antal elgondolásai alapján 1873-ra épült fel a görög templomra emlékeztető emlékcsarnok. 
Kazinczy Emlékcsarnok
Az emlékcsarnok 1876 óta fogad látogatókat. Mai berendezése 1882-től fokozatosan alakult ki, az ereklyék összegyűjtésében Becske Bálintnak, az író lelkes unokájának vannak hervadhatatlan érdemei. Itt látható többek között Marsalkó János Kazinczy-mellszobra. 
Kazinczy-sírkert
Kazinczy Ferenc széphalmi kúriájának kertjében 1806 augusztusában ásták meg az első sírt. Az író Kiss Jánosnak számolt be arról, hogy első gyermeke, Iphigenia augusztus 18-án meghalt, s hozzátette: "Még akkor nap írtam a kassai püspöknek, hogy kertemnek azt az egy nyomát, ahova a gyermek temettetni fog, engedje felszenteltetni, s megengedte. Ott fekszik Széphalmon, sírban, nem kriptában. Jobbja és balja mellett Sophie és én fogunk feküdni. Harang és ének nélkül tették földbe. A plebánus csak halkal végezhette el, a mit tőle tiszte kívánt”. Azt is megtudjuk: „A sír csak 60 ölnyire van ablakomtól”, „szeretetnek érzéseivel járulunk most is kis Angyalunk fekvő helyéhez. Én magamban is elmegyek, el néha még a hold fénye mellett is, és nekem édes gyönyörűség ott mindent tulajdon kezemmel dolgoznom”.
A Kazinczy-sírkert nemzeti zarándokhely. Költők sora énekelte meg az itt nyugvó író korszakos jelentőségét. Amikor Petőfi itt járt, azt írta levelében: „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda elzarándokolnia”.
Kazinczy Ferenc Emlékpark
Magyar Nyelv Muzeuma Kazinczy Emlékcsarnok Kazinczy sírkert Kazinczy Ferenc Emélkpark
sátoraljaújhely
Alsó állomás: Középső állomás Hegytető Libegő Kalandtúra pályák Kilátó A helyi hagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté református prédikátor készítette a világon az első aszúbort az újhelyi Oremus-dűlő terméséből. Ennek emlékezetét őrzi az 1911-ben felépített a Thoroczkay-Wigand Ede által tervezett "Bortemplom" a hegyaljai mezővárosok címereivel.
A Zemplén Kalandpark számtalan élményt kínál. A Magas-hegy lábánál kialakított kalandpark három állomásán különböző szolgáltatásokat vehet igénybe az ide érkező vendég.
Zemplén kalandpark
Élményelemek:
Bob pálya Sípályák "SÓLYOM"
Gör- és műjégkori pálya Hófánk pályák "DONGÓ"
Mászófal központ Játszótér
Tanösvény
Egyéb szolgáltatáok
Zemplén levéltára
Börtönmúzeum
A tárlat középpontjában a szabadságvesztés és az ahhoz kapcsolódó tárgyi és írásos emlékek, szakmatörténeti ismeretek bemutatása áll. A kiállítás egyben büntetés-végrehajtási emlékhely is, amely érzékeltetni kívánja a börtönökben dolgozók felelősségteljes munkáját, e különös szakma jellemzőit. A kiállítás - a fentiek megismerése mellett - aktív és hatékony eszköze lehet a bűnözés, bűnismétlés megelőzéséhez.
Bortemplom
Az ősi helyi borkultúra tanúi a Bortemplom alatt húzódó pinceágak. Sátoraljaújhely híres borpincékkel rendelkezik, közöttük a zsólyomkai és az ungvári pincékkel. Ez az egyetlen város, ahol "templomot" emeltek a bornak. 
Pálos-piarista templom és rendház
A templom megőrizte jellegzetes középkori, pálos alaprajzát.
Magyar Kálvária
Kazinczy Ferenc Múzeum
Waldbott-kastély
Zemplén Kalandpark Zemplén Levéltára Börtönmúzeum Bortemplom
Pálos-piarista templom Magyar Kálvária Kazinczy Ferenc Múzeum Waldbott-kastély
sárospatak
Rákóczi vár
Sárospatak területe már a XI. században királyi birtok volt, melynek központja a Bodrogátkelőhelyénél fekvő Patak volt. Erődítménye, a Pálóczy-várkastély nem a mai vár helyén állt, hanem a város északi határánál, de ez a XV. század húszas évei alatt megsemmisült.
A Bodrog partján álló pataki várat Perényi Péter kezdi el építeni 1534-41 között, mely családi székhelyként funkcionál. Perényi Gábor halála után 1616-ig több gazdája is volt a várnak. 1573-ig a Királyi Kamara, majd a Dobó és Lorántffy család birtokában volt az erősség és a palota.
A vár életében a legjelentősebb fordulatot az 1616-os év hozta, amikor Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György házassága következtében a Rákócziak fejedelmi központjává teszik a várat.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja az épületegyüttes, bár ekkor már a császári katonaság megszállása alatt állt. Zrínyi Ilona és Thököly Imre többször időzik Patakon, ami az 1697-es hegyaljai felkelés meghatározó pontja volt. A harcok vége felé itt tartották az 1708-as országgyűlést is, ahol örökös szabadságot ígértek a végig kitartó katonáknak.
A XIX. század végén a Windischgratz-eké a vár. A II. világháború után a magyar állam tulajdona lesz.
Read more
Vártemplom
Megyer-hegyi tengerszem és malomkőbánya
Szent erzsébet ház
Sárospataki képtár
Sárospatak egyik legimpozánsabb műemléképülete az 1771 és 1781 között barokk stílusban épült református templom. A templom karzatán galéria is működik, mely időszakos kiállításoknak ad helyet. Legnagyobb büszkesége az 1871-ből származó orgona, melyet a kor egyik legnagyobb orgonaépítő mestere, Ludwig Moser készített a templom alapításának 100. évfordulójára. Moser nagyságát tükrözi, hogy műhelyéből került ki többek között az esztergomi és az egri bazilika orgonája is. Viszont amíg ez utóbbi hangszerek a történelem során folyamatos felújításon és átépítésen estek át, a sárospataki orgona eredi állapotában maradt meg, így ez az ország egyetlen ilyen műtárgya.
Sárospataki Református templom
Read more
Trinitárius kolostor
A copf stílusú görög katilikustemplom 1800 körül épült. A templomot - egy 1898-as dokumentum szerint - 1799-ben adták át a híveknek. A számtalanszor megújított épület a XX. század végére életveszélyessé vált, de az Országos Műemléki Hivatal közreműködésével sikerült megújítani. 
Görög katolikus TEMPLOM
A XX. század végére statikailag erősen megromlott épületet Baskó Ottó építőmérnök, tartószerkezet-tervező írányításával sikerült 2000-re megújítani. A mennyezeti szekkókat Bécsi János restaurálta.
Read more
Rákóci Vár Vártemplom Tengerszem Szent Erzsébet Ház
Sárospataki Képtár
Református Templom Trinitárius kolostor
Görög Katolikus Templom
telkibánya
-
Abaúj Múzeum
A múzeum az 1825-ben alakult porcelángyár volt épületének felső szintjén található. A porcelángyárban kezdetben kőedényeket, majd (mivel a közeli hegyekben az ércbányászat során kaolitot is találtak) 1906-ig porcelánt gyártottak.
A múzeum melletti dombon található egy emlékmű, melyet az aranybányászoknak állítottak. Az emlékű négy, fából faragott bányászalakot ábrázol, akik épp munka közben láthatóak.
A szoborcsoporttól néhány lépésnyire találunk egy korabeli táróbejárat másolatot, melyet egy pincéből alakítottak ki. A táróba a múzeum látogatóinak be is lehet menni. Ez a beruházás jó ötletnek bizonyult, már csak azért is, mert a régi tárók bejáratainak nagy része már nem fellelhető, a maradék pedig veszélyes és csak szakembereknek nyitják ki őket.
Read more -
Perlit tűsziklák
A Zemplén hegység vulkanikus területeinek látványos kőzetformái a tűsziklák, amelyek tufák vagy riolitok peremein képződtek. A kisebb méretű andezit sziklatűket, „emberköveknek” nevezik. Ezek jellemzője, hogy legtöbbször párosával jelennek meg. A tűsziklák vastag vulkáni tufák kürtőiben utóvulkáni tevékenység következtében alakultak ki. Az erózió folyamán a könnyen bomló tufák lepusztultak és szabaddá váltak a kürtőt kitöltő kemény kőzetek. Magasságuk sok esetben a 15 métert is meghaladja.A telkibányai Ósva-völgyben különleges látványt nyújtanak, nemcsak a geológusok, de a turisták számára is az itt felsorakozó tűsziklák, mint a fiatal vulkáni tevékenység tanúi. Ennek az Európa szerte ritkaságnak számító képződménynek különlegessége, hogy anyaguk perlit, vázuk pedig kovásodott riolit, ami a mai napig is megkímélte a pusztulástól.A perlit a vidék egyik jellegzetes kőzetfélesége. Ezt a furcsa, morzsolható kőzetet már évszázadokkal ezelőtt is hasznosították az ott élő emberek az üveggyártásban. Ma az építőiparban játszik fontos szerepet. Magas hőmérsékleten duzzasztva eredeti térfogatának 12-15-szörösét éri el, s ezáltal kiváló szigetelőanyaggá válik. Vagy egyszerűen csak homok helyett használják, például vakolat készítésekor kiváló hőszigetelő képessége miatt. A kibúvás ma meredek oldalként tekint a néhány méterre lévő lakóházakra, így a biztonságos kitermelés nem megoldható.
Read more -
Telkibányai vártemplom
A templom építésének kezdetéről nincs írásos adat. Egyes kutatók szerint 1318 – 1340 között kezdődött el az építkezés. A legkorábbi feljegyzés egy1624-ből származó, a templom északi falába beépített kőtáblán olvasható, amit Bonfini történetírónak tulajdonítanak. E szerint a bányászat virágkorában, Zsigmond király idejében a templom az itt felépült védelmi vár egyik része volt.A gyönyörű gótikus épületet a husziták rombolták le, akik 1442 és 1460 között tartották megszállva a környéket és a templomot erődnek rendezték be kettős sánccal körülvéve, amelynek maradványai még ma is láthatók. A hajdani vár alépítményei még feltáratlanok, a népnyelv szerint a várból az északi oldal felől a meredek fal alatt menekülő járat volt kiépítve.A templomépület külső és belső formájában a reformáció hozott gyökeres változást. 1579-re az egész község protestált és felvette a kálvini református vallást. -
kopjafás temető
A vártemplomot körülvevő temetőben a fejfák az „oszlopos-rovásos” kopjafák csoportjába tartoznak. Egyszerűségükkel mentesek minden felesleges díszítőelemtől, méltóságteljesek, évszázadokon keresztül megtartották formájukat. Az évszám és a szöveg rávésése nélkül is „beszélő” kopjafák voltak, hiszen formájukról, alakjukról meglehetett állapítani az elhunyt nemét, életkorát, vagy a községhez kapcsolódó viszonyát. Díszítései, archaikus évszámjelölései azokra a korokra utalnak, amikor még nem terjedt el hazánkban az írásbeliség, így például a vízszintes bevágások az évtizedeket, a függőleges rovások pedig az egyes éveket jelölve mutatták az elhunyt életkorát. Fellelhetőek még az emberi testre utaló arányok is attól függően, hogy a kopjafák kisgyermek, fiatal korú vagy soványabb testalkatú sírhelyét jelölik.
Különleges értéket képviselnek a kopjafák díszítőelemei is. Az ősi halottkultuszra utalnak a rozettás, forgó rózsához hasonló díszítések, amelyeket leegyszerűsítve körzővel szerkesztenek, ez a napisten kőkori eredetű jelképe.Ma már sajnos egyre nagyobb mértékben váltják fel a szépen faragott kopjafákat a monumentális műkőből és betonból készült síremlékek.
Read more -
mátyás király kútja
Mátyás Király idején a falu fénykorát érte. Mátyás Fekete Seregének finanszírozását az itt bányászott arany jelentette. A király sokat vadászott erre ez a terület pihenőhelyül szolgált a számára.
A legenda szerint itt találkozott kedvesével, Szép Ilonkával, kinek emlékét egy síremlék őrzi és amit Tompa Mihály is megörökített a „Király kútja” című népregéjében.
Mátyás király uralkodásának kezdetén hosszabb időt töltött Kassán. Innen intézte házasságát első feleségével Podjebrad Katalinnal. Abaúji tartózkodását számos monda őrzi. Többször járt Telkibányán is, hiszen történetírója is megemlékezik az itteni bányászatról és vártemplomról
A még ma is jéghideg vizet adó forrást és Szép Ilonka sírhelyét Tóth Bálint gönci útbiztos építette ki 1932-ben. Az esőbeálló, szalonnasütő helyek, pihenőpadok, a patakon átvezető hidak igazi feledhetetlen élményt nyújtanak a kirándulóknak.
Read more -
Kápolna és Ispotály romkert
Az ispotály romjait 1997 tavaszán találták meg, egy tereprendezés során. Területét védett régészeti lelőhellyé nyilvánították. A feltárásokat a miskolci Herman Ottó Múzeum végezte. Telkibánya önkormányzata 2000-ben építette újjá a kápolnát és a romkertet.
1367-ből származó okiratok számolnak be az ispotály és a templom alapításáról.
A telkibányai Szent Katalin kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke, amelyet dokumentumok felkutatása és szakszerű régészeti ásatások alapoztak meg.
Read more -
Jeges barlangA jeges barlang igen sok félreértésre ad okot, mivel nem egy jégtömböt tartalmazó barlangról van szó, hanem egy régi aranykutató bányavágatról, amelynek kijáratánál még nyáron is jegesedés, jégcsapképződés észlelhető. Ez nem csak hazánkban, de egész Európában egyedülálló természeti jelenségnek számít ilyen csekély tengerszint feletti magasságban (216 méter) és ebben a földrajzi szélességben. A jegesedés keletkezésének körülményei pontosan nem tisztázottak. Hasonló jelenséget észleltek Telkibánya környékén, az északi oldalakon megkezdett kisebb kőbányáknál.A vágatot az 1950-es években bővítették. A 23 méter hosszú főághoz úgy 5-6 méter mellékág tartozik. A barlangot ma hűtőkamraként használják facsemeték és magvak tárolására.A barlang bejárata alatt található a már említett „Királykút” néven ismert forrás, melynek vize a nyári időszakban sem haladja meg a 4-5¢C-ot. A barlang nem látogatható, a jegesedés az ajtó fölötti nyíláson és az ajtó melletti résen jól érzékelhető.
-
Abaúj Múzeum
-
Perlit Tűsziklák -
Vártemplom -
Kopjafás Temető
-
Mátyás Király Kútja -
Kápolna és Ispotály romkert -
Jeges Barlang